Juta község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Somogy megye
Kistérség: Kaposvári kistérség
Lakosság: 1161 fő
Terület: 19.23 km²
Népsűrűség: 60,37 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 82

Fekvése

Története

A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról �Jutas�-ról - amely ősi magyar név - kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok, 1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét. A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta, Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település. A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc jutai mártírja volt. A forradalmár a falu felvilágosítója volt, toborzásokat szervezett. 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a jutai temetőben lakossági adakozásból emlékművet állított a falu. 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel, s utcát is neveztek el róla. A község műemlék jellegű katolikus temploma az 1700-as években épült.

Jutát lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté. A község északkeleti részén egy 9 hektáros szőlő és hobbikert nyújt kellemes kikapcsolódást. A több mint 120 telket elsősorban kaposváriak vásárolták meg. A villanyt néhány éve, a vizet 1997-ben vezették ide. A terület könnyen megközelíthető, határában van a buszforduló.

A település ideális lakóhelye a falusi életet, környezetet kedvelő embereknek. Közel 400 családi házban, 1200 fő él. A község 2000. évben avatta zászlaját, és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.

I. és II. világháborús hősök nevét őrzi a templomkertben található emlékmű. Az 1848-49 forradalom és szabadságharc helyi mártírjának, Nagy Istvánnak - jutai tanító és jegyző - emlékműve a temetőben, emléktáblája a róla elnevezett általános iskola falán látható.

A millennium tiszteletére emlékpark és emlékoszlop avatására kerül sor 2001. augusztus 11-én.

Nevezetességei

A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc jutai mártírja volt. Tiszteletére a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az Ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.

A rendszerváltásig "társközség" volt, az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló település. A település ideális lakóhelye a falusi életet, környezetet kedvelő embereknek. A község megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkezik, a szennyvízcsatorna kivételével, amely csak az új lakótelep egy részén van kiépítve. A községben valamennyi út aszfaltozott. Az önkormányzat intézményei: óvoda, iskola, orvosi rendelő, sportöltöző és klub, kultúrotthon, amelyek az itt élő emberek rendelkezésére állnak.

A templomkertben található az I. és II. Világháborús emlékmű: "Akiért a harang nem szólt!", őrzi azon Jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.

Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc helyi mártírjának, Nagy Istvánnak- jutai tanító és jegyző- emlékműve a temetőben található, emléktáblája a róla elnevezett általános iskola falán látható. A Millennium tiszteletére emlékpark és emlékoszlop avatására került sor 2001-ben.

Eseménynaptár

Minden év június 13-át kövezõ vasárnap Antal napi búcsú - Juta

Minden év augusztus utolsó szombatja Falunap - Juta

Alapítványok, civil szervezetek

Sport Egyesület Juta Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány Hagyományörzõ és Nyugdíjas Klub

Következő községek

További községek